Vadkemping télen…
A legtöbb ember ha ki is megy a természetbe, akkor azt nappal teszi.
Tesz egy rövid sétát, télen talán kicsit áthül, és annak biztos tudatában tölt időt a téli szabadban, hogy néhány óra múlva a fokra pontosan beállított hőmérsékletű otthon melegében, egy forró zuhany után, puha ágyban térhet nyugovóra.
Nem mind vagyunk ilyenek.
Sokunkat mágnesként vonz az érem másik oldala, a természet éjszakai arca.
Amikor az outdoor környezetet a szemünkkel már csak sovány lámpafény mellett, korlátozottan foghatjuk fel.
És a többi, folyamatosan kiélesedő érzékszervünk jeleit a képzeletünkkel tarkított képként megjelenő gondolatok között, a modern, konformitásban szunnyadó embertömegekkel ellentétben úgy döntünk, hogy az éjszakát a téli vadonban töltjük.
Ez az írás azért született, mert a kapcsolódó (vadkemping, bushcraft) csoportokban ugyanazok a kérdések forognak újra és újra.
Ez az írás részletes válaszokat ad olyan gyakran feltett kérdésekre, mint:
- „Jó lesz-e ez a felszerelés, ha a cél 3 nap vadkemping télen?”
vagy - „Nyáron már vadkempingeztem, de téli vadkempingezésben nincs tapasztalatom. Segítenétek?”
Kezdjük az elején.
Miért jó vadkempingezni télen?
A természet minden évszakban más és más arcát mutatja. A nyári kellemes, meleg éjszakák varázsát a deres levelek és -szerencsés esetben- a hófödte táj csodája váltja fel.
Az éjszakai természet, az éjszakai erdő különleges hely, amelyhez valahogy mintha hazatérne az ember lelke.
A téli vadkemping egyik varázsa a csend.
Kevesebb az emberi zaj, kevesebb a jövés-menés, nagyságrendekkel kevesebb a túrázó ember.
Azt hiszem egyre többen, egyre jobban értékeljük azt a fajta a természetes csendet, amikor az apró neszek is -természetességüknél fogva- nyugtatják az idegeinket.
És persze ott van az a fajta emberi tulajdonság is, hogy szeretjük magunkat próbák, kihívások elé állítani.
Szükségünk van a kihívásokra és arra is, hogy feszegessük a saját korlátainkat és tágítsuk a komfortzónánk.
Nézzük ezeket a kihívásokat.
Melyek a téli kint alvás legnagyobb kihívásai?
Az Instás képeken baromi romantikus, ahogy a tökéletesre sminkelt “instacelebet” széles mosolyra fakasztja a lágyan szállingózó hó, puha látványa.
Bár a valóságban is szerethetők a téri kempingezés pillanatai, bizony jócskán igényel tőlünk alázatot, toleranciát és alkalmazkodást a téli időjárás.
Alacsony hőmérséklet
Télen hideg van. (Kösz b+)
Ezzel le is tudhatnánk a téli hőmérséklet adta kihívásokat, pedig közel sem olyan egyértelmű, hogy több napos természetben töltött idő során mivel is jár mindez.
Az mindenki számára világos, hogy téli természetjáráshoz, pláne kint töltött éjszakához melegebb ruhákra van szükség.
Mégis akad kihívás ezen a területen is.
Hiszen itt nem csak arról van szó, hogy pár órás túrázást kibírok valahogy, aztán otthon vár a forró zuhany, hanem napokat, akár heteket töltünk kint ilyen úri huncutságok nélkül.
És ez hatalmas különbség a magunkra vállalt nehézségeket tekintve is.
Önmagunk melegen tartása
Ha napközben és az esti órákban nem tudjuk relatív komfortosan, melegen tartani a testünket, akkor éjszaka -még jó felszerelés mellett is- erős fázás lesz a jutalmunk.
Ezért elengedhetetlen a téli körülményekre méretezett, réteges ruházat. Lásd téli ruházat rész.
Ezért fontos a tartalmas ételek fogyasztása. Lásd táplálkozás rész.
És ezért érdemes néhány téli rutint betartani. Lásd téli táborozási rutinok rész.
Víz és más folyadékok megfagynak
Ha nincs hó és folyó víz a közelben (lásd következő pont), akkor a vizet magunkkal kell cipelnünk a téli táborunkba.
Ezzel viszont még nincs megoldva a folyadék-kérdés, hiszen fagypont alatt a víz előbb “pillésedik”, majd “kásásodik” (igen, ezek ilyen komoly, tudományos szakkifejezések :D), végül teljesen befagy.
Meg úgy egyébként is lefagy minden, ami egyszerre tud rohadt bosszantó és kifejezetten mókás helyzeteket szülni. Például minden lecsúszik, mindenről:
Víz és táplálék hiánya
A természetben való étel és iható víz megszerzésének készsége sajnos már nem minden ember sajátja. Ezeket újra meg kell tanulnunk.
A megfelelő tudás birtokában (ehető vadnövények, gombák, víz tisztítása és szűrése stb.) nyáron egész jól boldogulhatunk, pláne a mi éghajlatunkon.
A tél itt is nehezített pályát jelent.
Ehető növényekből kevesebb van, azokat is avar és hó boríthatja.
A kisebb vízvételi lehetőségek (erek, apró patatok) pedig elapadhatnak egy aszályos nyár és eső szegény ősz után, plusz be is fagyhatnak.
Felszerelés mérete és tömege (“súlya”)
A több és vastagabb ruházat, a nehezebb alvó felszerelés és más, tél-specifikus eszközök mindegyikét a hátunkon (esetleg könnyebb terepen szánon) kell kijuttatnunk a táborhelyre.
Ráadásul ezeket a felszereléseket a táborhelyen is menedzselnünk kell, ami egy hóviharban közel sem annyira insta-ready.
Ez pedig alapból is jobb kondit igényel, hiszen ahogy nő a terhelés a hátunkon, úgy fáradunk egyre könnyebben és úgy regenerálódunk egyre nehezebben.
Vadkemping télen: több cucc, nehezebb hátizsák
Nehezebb terep
A felszerelés és saját hab testünk transzportálását télen a túraútvonalak állapota is erősen befolyásolja.
Teljesen más pár kilométernyit túrázni száraz terepen, mint hófedte, lefagyott, téli ösvényeken.
Ha a terep még meredek is, akkor teljes a gyönyör. 🙂
Milyen felkészülést igényel a vadkemping télen?
Egyre többször látom releváns fórumokon, hogy az első (téli) táborozásukra készülő embeek az utolsó papírzsebkendőre is rákérdeznek, hogy milyet, mennyit.
Valójában annyira minimalizálni akarják a legapróbb kockázatot is, hogy már-már a felfedezés örömét teszik vele tönkre.
Nem lehet és nem is kell mindent “előre lezsírozni”.
Az viszont bölcs hozzáállás, hogy megismerjük az alapvető tudnivalókat és a legfontosabbakra felkészülönk.
Nézzük, milyen felkészülést igényel a téli táborozás, téli vadkempingezés.
Fizikai felkészülés téli vadkempingezésre
Ha csak szigorúan a vadkempingezést nézzük (tehát nem túrázol és teszel meg minden nap 20-30km-t), akkor extra fizikai felkészülést nem igényel.
A cuccodat bírd el biztonságosan, téli terepen is.
Nagyjából ennyi.
Mentális felkészülés téli vadkempingezésre
Már látom is magam előtt a kikerekedő szemeket, hogy “ez meg mi a f*szról beszél?”.
Hát arról beszélek (amúgy írok, de nem kötekszem), hogy fejben azért kell, hogy le tudj kezelni néhány dolgot:
- össze kell tudnod rakni és kombinálni a felszerelésed minden egyes darabját
- ezeket a kintléted alatt megfelelően kell használnod és menedzselned
- ha valamilyen kihívás merül fel, akkor azt rugalmasan és kreatívan, a rendelkezésedre álló eszközökkel és lehetőségekkel kell megoldanod
Érzelmi felkészülés a téli táborozásra
“Most, hogy “a kemény férfiak” kimentek…” már csak az értelmes emberek maradtak itt olvasni.
Mert ez az a terület, amit a legtöbben nem vesznek számításba.
Nem csoda, hiszen a digitális prospektusok (insta) tartalmai ritkán szólnak arról, hogy milyen érzés, amikor hajnal kettőkor a semmi közepén arra eszmélsz, hogy beáztál és rohadtul fázol. (spoiler: sz*r.)
Előbb, vagy utóbb fogsz olyan apró kellemetlenségekkel, vagy akár váratlan kihívásokkal találkozni, amelyekre nem számítottál és amelyekre nem készültél.
Ilyenkor fontos, hogy megőrizd a nyugalmad és hiszti mentesen tudd kezelni az eléd tornyosuló feladatot.
Kint a természetben az olyan apróságok, amelyeket otthon a négy fal között pikk-pakk megoldasz (sőt fel sem merül problémaként), komoly kreativitást és higgadtságot igényelnek.
Itt -az önismereted fejlesztésén túl- annyit tudsz tenni, hogy előre megegyezel magaddal:
“Tudom, hogy lehetnek kényelmetlen, kellemetlen helyzetek, de ki akarom próbálni magam és ezeket a helyzeteket is higgadtan, bölcsen törekszem kezelni.”
Nyilván itt sem tudsz “előre lezsírozni mindent”, és lesznek olyan dolgok (pl. valami szöszmötöl éjjel a sátrad mellett) érzelmi reakciót fog kiváltani belőled (azaz be fogsz tojni elsőre).
De ha ezt előre elfogadod és nem egy túlidealizált képhez képest csap képen a valóság, akkor sokkal könnyebben fogod kezelni és jobb élmény lesz a téli kint alvásod.
Spirituális felkészülés téli táborozásra
A magam részéről spirituális életet élek, az én templomom a természet.
Ezért is megyek ki úgy minden alkalommal a természetbe, hogy hálát adok azért, hogy befogad.
Milyen felszerelés szükséges a téli táborozáshoz, vadkempingezéshez?
Előre szólok, hogy tartalmas lista lesz és egyben szubjektív is.
Törekszem mindenhol egyértelműen jelezni, hogy mit, miért ajánlok.
Nem a konkrét termék a lényeg, hanem a kiválasztás szempontjai stb.
Ruházat téli vadkempingezéshez
A téli hőszigetelés a testünkkel kezdődik. Kezdjük az első rétegektől és haladjunk a külső rétegek felé.
Alsónemű
Sokan nem is gondolnak rá, hogy mennyire fontos a megfelelő alsónemű.
Egészen addig, ameddig brutálisan kidörzsölt belső combok, folyamatosan “telerakott pelenkában vagyok” érzésű vizes alsónadrág, vagy hasonló élmény fel nem nyitja a szemüket erre.
A “technikai alsóneműk” elvezetik az izzadtságot a bőrfelületről, hogy az ne puhuljon fel és ne dörzsölődjön ki, illetve az érzékelt hőkomfort is magasabb legyen.
Ezekből rövidebb aktivitásokhoz (1-3 órás edzés, rövidebb futás stb.) könnyebb megfelelőt találni.
Ezek azonban nem a legmegfelelőbbek, ha hosszabb ideig, akár napokig rajtunk kell, hogy legyenek.
Ezért érdemesebb az “atomszintetikus” fehérneműk helyett a komfortosabb és természetes anyagokkal (merino gyapjú, bambusz) verziók felé nézelődni téli vadkempingezéshez.
Simán jöhetnek hosszított szárú változatok, így ha kicsit megizzadunk és nagyobb tartományban mozgunk is (mondjuk mert túlméretes hátizsákkal felcuccolva cipekedünk a köves domboldalon a táborhely felé), akkor sem csúszik fel olyan könnyen a combunkon a legalsó ruharéteg.
Aláöltöző
Az öltözz rétegesen egy bölcs, de önmagában sovány tanács.
Nézzük kicsit részletesebben, hogy értelmet nyerjen és a gyakorlatban is működő megoldásod legyen.
Az alsó aláöltöző a jégeralsó, a felső aláöltöző -talán- az atléta modern megfelelője.
Funkcióját tekintve az aláöltöző/alsó réteg:
- elvezeti az izzadtságot/testpárát, így szárazon tartja a bőröd (komfortosabb hőérzet, kevesebb kidörzsölődés)
- komfortosabbá teszi a kinti tevékenységeid azáltal, hogy az esetleg “sprődebb”, durvább anyagú, vagy éppen “műanyagos érzetű” (pehelynadrág, pehelykabát) nadrág/kabát nem érintkezik közvetlenül a bőröddel
- extra szigetelőréteg, így melegebben tart.
Aláöltözőből (vagy aláöltöző nadrágból és aláöltöző felsőből) találsz szintetikusat és merino gyapjúból készültet, vékonyabbat és vastagabbakat is.
Sőt, van külön nőkre és férfiakra szabott aláöltöző is.
Hogy melyiket válaszd, azt a várható időjárási körülmények, a mozgásintenzitás és az egyéni igények határozzák meg.
Nomeg a fölé húzott következő rétegek, mint például a nadrág.
Én például nem vagyok különösebben fázós, így megfelelő nadrággal (következő pont) vadkempingezéshez ~15C fokig, túrázáshoz ~10C fok körülig nem használok alsó aláöltözőt itthon Magyarországon.
10C fok alatt jobb, “pamutosabb érzetű” szintetikus aláöltözőt, 0C fok környékétől lefelé merino gyapjú+bambusz kétrétegű, vastagabb aláöltözőt használok.
A felső aláöltöző szinte mindig alap nálam, a legmelegebb nyári napokon helyettesítem csak UV szűrős sun hoody-val (de ez már másik írás témája lesz).
Zokni
Gyakran elhanyagolt kiegészítő, pedig a jó zokni:
- segít melegen tartani a lábad
- elvezeti az izzadságot (ezáltal szárazon tartja a lábad)
- segít megelőzni a vízhólyagok kialakulását
- nem büdösödik
Téli körülmények közé téli zoknit válassz!
Ha pedig téli tábori körülmények közé keresel zoknit, akkor a vastagabb, melegebb verziót részesítsd előnyben.
Ha túrázás > vadkempingezés > túrázás > vadkempingezés a sztori, akkor bőven van mozgás és kevés a hálózsákon kívül töltött idő.
Amikor azonban maga a téli táborozás, a hideg időben vadkempingezés maga a program, akkor sokkal kevesebb és alacsonyabb intenzitású mozgással kevesebb hőt is termelsz. Ezért kell vastagabb, téli zoknit választanod.
Márkát nem, de anyagot írok: merino.
A merino gyapjú (vagy részben merino gyapjú) zoknik a legjobb választás téli táborozáshoz.
A merino gyapjú természetes tulajdonságainál fogva antibakteriális, ami nem csak egészség, hanem lábszag szempontjából is előnyös tulajdonság.
Pulóver
A pulcsi a felsőtest ruházatának középrétege.
A célja már nem a nedvesség elvezetése, hanem hogy melegen tartson.
Téli vadkempingre akkor lesz jó a pulóvered/felső középrétged, ha:
- melegen tart, mégis szellőzik
- szigetelőképessége nem függ jelentősen a nedvességtől
- lehetőleg védi a nyakad és/vagy kapucnis.
A legkedveltebb pulóver anyag télire a polár.
Már relatív olcsón is beszerezhetők az “alapmodellek”, elázva is melegen tartanak, és egész jó komfortjuk.
Az újabb (és magasabb áron jegyzett) polár pulóverek már nagyobb mozgásszabadságot is adnak, az anyaguk kevert és “sztreccses”.
A téli, hideg időben történő táborozás és vadkempingezés elengedhetetlen ruhadarabja a jó pulóver.
Mellény
Opcionális kiegészítő, ami a teljes ruházatunkat tekintve lehet közép- és felső-réteg is.
Célja nyilván a hát és a mellkas védelme a hidegtől, és felső réteg esetén a széltől.
Télen szinte biztosan van rajtunk hosszú ujjú felső réteg (kabát, anorák stb.), ezért a mellény inkább akkor kap szerepet, ha intenzív mozgást végzünk (pl. túra), vagy ha a teljes felsőruházatunk hőszigetelését szeretnénk növelni.
Ha csak melegebbet akarunk a felsőtestünknek, akkor mellényből is bátran válasszunk a polár anyagúak közül.
Hiszen a polár anyag pulóvereknél leírt minden pozitív tulajdonsága a mellény esetén is hasznunkra lesz.
Ha felső rétegként, vagy felső rétegként is szeretnénk használni, akkor a polár helyett valamilyen zártabb külső felületű technikai mellényt keressünk, hiszen ekkor már a szél, és akár a szemerkélő esőtől is védenie kell minket.
Kabát, esőkabát, poncsó, anorák
Nincs komplett téli táboröltözet felső réteg nélkül.
Ez a réteg kell, hogy a legkeményebb strapát bírja.
A hab testünkön kívül ez a réteg óvja az alatta lévő többi réteget, ruházatunkat is.
Télire legyen vízlepergető, lélegző, szélálló és tábori kürülmények között jól jön, ha nem szakítja ki az első bokor.
Kesztyű
Neked is “fagyot már le” a kezed télen, a kesztyű fontossága ezért evidens télen.
Most viszont nem csak egy erdei sétáról beszélünk, hanem több napos téli kempingezésről.
Tehát sokkal tovább kell biztosítanunk a kezünk hőszigetelését.
De nem csak a hideggel szemben kell védenünk a legaprólékosabb munkákra alkalmas végtagjaink.
Ha természetes anyagokból építed a menedéked, akkor kövektől, tövisektől stb. is védened kell a bőröd, hiszen a sérülések, széltől kifújt bőrfelületen a hidegben lassabban gyógyulhatnak és el is fertőződhetnek.
Éppen ezért kesztyűből simán vihetsz kettőt (szélsőséges esetben hármat) is:
- egy melós kesztyűt, ami strapabíró, lehet “ütni-vágni”
- és egy melegebb, kímélendőbb darabot, amit akkor veszel fel, ha nem mozogsz, nem tevékenykedsz.
Sál
A kedvenceim a csősálak, mert kis helyet foglalnak, könnyűek, mégis univerzálisak:
Használhatod normál sálként, fejpántként, sapkaként,teljes arcot és fejet védő maszkként is.
Vékonyabbat és vastagabbat is találsz, így a kinti hőmérsékletnek megfelelőt választhatsz (nincs rá aranyszabály, egyénfüggő).
Én két vastagságot tartok, a vékonyabb már átmeneti évszakokban is velem van, a vastagabb télen is csak néha (nem vagyok fázós) és Magyarországon ritka a nagy hideg.
Nadrág
A téli táborozós nadrágod legyen:
- valamelyest szellőző, mégis szélfogó anyagból
- legyen vízlepergető
- legyen masszív, erős anyagból
- legyen elég széles a lábszárnál, hogy bakancs szárára rá tudd húzni
- plussz pont, ha van kampó a lábszára elülső részén, amellyel a bakancsod fűőjéhez rögzítheted
Nadrágot a túra és a vadász nadrágok kategóriából is kereshetsz a célra.
Bakancs
Nem terepfutócipő, nem túracipő, hanem túrabakancs.
A bakancs feladata, hogy védje a lábad a természet viszontagságaitól.
A talpa legyen puhább (kivéve, ha magashegyi körülmények közé készülsz és hágóvasat használsz majd, akkor kemény, D-s talpú bakancs fog kelleni), a szára boka fölé érjen és ne legyenek rajta a nyári lábbelikre jellemző “hálós szellőzők”.
Bírja a vizet mind anyagában (bőr, szintetikus vízálló anyagok), mind kialakításában (békanyelv stb.).
Kamásli
A kamásli a bakancsra és az alsó lábszárra húzott “héj”, ami már átmeneti évszakokban is jól jöhet. Télen pedig kifejezetten ajánlott.
A kamásli használatának rengeteg előnye van télen:
megakadalyozza a sár/hó bejutását a bakancsba
védi a nadrágszárat a szennyeződéstől (ami kimondottan fontos, ha éjszakára is rajtad marad a napközben használt nadrág)
védi nadrágszár alsó részét a hómacskától/hágóvastól (következő pont)
A kamásli nem kötelező eleme a téli vadkemping felszerelésnek, de a komfortot növeli és segít megvédeni és tisztábban tartani a többi felszerelésünk. Ezért ajánlott.
Hómacska, hágóvas
Ha a terep megköveteli, akkor a bakancsunk tapadási képességeit meredek és sáros, jeges és havas terepen érdemes hómacskát, még komolyabb (magashegyi) terepen hágóvasat használni.
Itthon (Magyarországon) hómacskával 99%-ban boldogulni fogsz és azt gyakorlatilag bármilyen bakancsra felrakhatod.
Ebből érdemes a “hajtogatott rozsdamentes acél” verziót előnyben részesíteni a “full szilikon, kis pöckökkel” megoldásokkal szemben.
Menedék téli vadkempingezéshez
A ruházatunk téliesítése után a mikro környezetünk következik. Az eső, hó és szél ellen napközben is jó, ha van valamilyen védelmünk, a pihentető éjszakai alváshoz pedig kiemelten fontos.
Jó hír, hogy teljes iparág épült az igényeink közé. Így a szempontjainknak legmegfelelőbb menedéket választhatjuk a kintalvós kalandjainkhoz. Akár más-más típust, más más kalandhoz.
Nézzük, hogy milyen menedékek közül választhatunk, ha téli táborozásra és hideg időben a természetben alvásra adjuk a fejünket.
Kunyhó, esőbeálló, szilárd falas menedék
A legegyszerűbb, ha már eleve felépített és telepített menedékhez vezet az utunk.
Tele a természet esőbeállókkal, kisebb kunyhókkal, fából épül pihenőkkel, amelyek télen elegendő védelmet nyújthatnak testünknek és felszerelésünknek egyaránt.
Egy ilyen, kész menedékbe csöppeni rengeteg előnnyel jár:
- nem a saját menedékhez szükséges felszerelést magunkkal cipelni (vagy akár megvásárolni)
- nem kell az egyébként is korán sötétedő időszakban menedék placc keresésével, és menedéképítéssel időt tölteni
- nem kell a havas, vizes, sáros menedéket elpakolás előtt takarítani, utána otthon szárítgatni
Persze hátránya is akad:
- az ilyen menedékek állapota folyamatosan változik (emberi barbarizmus, természeti csapás, természetes erózió stb.), a helyszínre érkezve bizonyosodhatsz meg az aktuális használhatóságáról
- közkincs, tehát más is használhatja, így simán lehet, hogy amikor megérkezel már foglalt (ezért is érdemes egy könnyű, tartalék megoldást magaddal vinni)
- kevésbé személyre szabható, ezért nem tudod pl. széljárás alapján megfelelően tájolni, áthelyezni stb.
Amire még érdemes figyelni, ha ilyen menedékben tervezünk aludni télen, hogy legyen a lehető legzártabb, legvédettebb széltől és csapadéktól egyaránt.
A nyári melegben akár még jól is jön, ha szellő frissíti át a menedéket és a szúnyogok is kevésbé kedvelik a szélfútta helyeket.
Télen azonban -még ha éppen nincs is annyira hideg – rendkívül zavaró tud lenni az idegeinken zenélő szellő. És persze hatalmas hőveszteséggel is jár.
Összességében a lusta vadkemper szállása, ami teljesen jó lehet az igényeid és a kintléted célja függvényében.
Sátor
A legalapvetőbb, legismertebb megoldás a szabadban alvásra a sátor.
Nem is csoda, hiszen az átlagos sátrak is az egyik legzártabb átmeneti szállást nyújtják a megfáradt táborozónak.
Télen a Mátrában, egy nehéz, családi sátorral:
Bár rengeteg verzió, és speciális igények kielégítésére tervezett sátor létezik, az előnyök és hátrányok tekintetében a klasszikus, duplafalú, alul is zárt, önmagában is megálló (nem kell hozzá fa, túrabot stb.) sátor tulajdonságait veszem alapul.
Előnye:
- Teljesen zárt, így csapadék, szél, rovarok és csúszómászók ellen a legjobb védelmet nyújtja
- Kész rendszer, így nem kell sem vásárlásnál, sem felállításánál kitalálni mit, hogyan csináljunk (“kezdőbiztos”)
- Korrekt áron vehetünk teljesen jó, tartós és relatív könnyű sátrakat.
- Kis felárért olyan komfortnövelőkkel ellátott sátrat is vehetünk, mint pl. a sötétített beltér (ez nyáron nagyon hasznos) stb.
Hátránya:
- Kevésbé variálható (fix a szükséges alapterület, típustól függően nem tudsz rajta nyitni-zárni stb.)
- Nekünk kell a táborhelyre cipelnünk
- Általában nehezebb, mint egy ponyva, az igazán könnyű és komolyabb felépítésű darabok ára könnycsalogató
- Viszonylag egyenes, kövektől, gyökerektől, gyövésektől -és lehetőleg sártól- mentes terület kell hozzá.
Ez a cikk dedikáltan a téli vadkempingezésről szól és még így is hosszú. Ezért minden sátortípusra nem térek ki itt.
Ami fontos és vedd figyelembe, ha sátorral tervezel vadkempingezni:
- Kerüld a fesztiválsátrakat, mert semmilyen szempontból nem alkalmasak a téli körülmények közötti használatra.
- Ha van lehetőséged, akkor kerüld a nagy, nehéz és/vagy családi sátrakat, mert hidd el nekem, nem akarod minden cuccod mellé még azt is cipelni (16 és 22kg-os családi sátrat is vittünk már a Mátrában, őszinte mosoly nélkül).
- Ha megoldható, akkor legalább 3, de lehetőség szerint 4 évszakos sátrat válassz a feladatra.
Ezek nem csak kialakításuk (váz teherbírása, hószoknya, szellőzők stb.) miatt, hanem anyaghasználatuk miatt is megbízhatóbb menedéket nyújtanak majd neked. - Relatív egyenes, kövektől, gyökerektől, gyövésektől -és lehetőleg sártól- mentes talaj kell hozzá.
Ha pedig nem félsz a puritánabb, legózós megoldásoktól, akkor a következő menedékítpus neked szól.
Ponyva
Télen ponyva alatt, a földön (pontosabban valamilyen hőszigetelőn) aludni eszeveszett jó élmény tud lenni.
Sokkal jobban eggyé válsz a természettel, mint sátorban és van még pár olyan extra érv a ponyvázás mellett, amit az előnyöknél máris megismersz.
Előnye:
- Az egyik legkönnyebb, legkisebb csomagméretű menedék típus, és igények függvényében az egyik legolcsóbb is.
- Sokkal közelebb kerülsz a természethez.
- Variálható mind az elhelyezése, mind a pontos “menedék design”, amit a ponyvából építesz.
- Akár folyamatos tűzzel is fűtheted magad és a menedéked éjszaka, hiszen félig nyitott ponyvamenedékeknél a tüzet a menedékhez közel rakhatod és egy karnyújtással tüzelővel táplálhatod éjszaka is.
- Napközben is bármikor leülhetsz, leheveredhetsz a ponyva alá és csodálhatod a tájat, a tüzet, vagy készítheted az ebéded vagy faragott kanalad. És ez a zseniális a ponyvamenedékben.
Hátránya:
- Nincs kész recept, neked kell megtervezned, hogy milyen menedéket szeretnél építeni a ponyvából és azt általad összeválogatott elemekből (ponyva, cövekek, kötélzet stb.) megfelelően meg is kell tudnod építeni. (Már léteznek előre szabott ponyvamenedékek, amelyek egyfajta átmenetet képeznek a sátor és a ponyva közt, így nem kell “okoskodni”, cserébe feladod a variálhatóságot.)
- Bölcsen kell táborhelyet választanod, ponyvemenedék típust választanod és azt orientálnod is. Egy sátrat nehezebb rosszul, rossz helyre tenni. Egy ponyvamenedéknél elég, ha széliránnyal szemben rés van és havasan ébredhetsz reggel.
- Bogarak, pókok, szúnyogok, “bármik” jönnek-mennek. Bár vannak ponyva alá használható szúnyoghálók (én is használok időnként), azok macerásabbak és közel sem zárnak olyan jól, mint egy sátor belső része.
- Nagyobb mennyiségű csapadék “beköszönhet” alulról, hiszen nincs egy zárt, magasított sátoralj, amely 10-15cm-res vízszintig is megvéd.
- Hosszabb ideig tart megépíteni, mint egy sátrat feldobni. Ez persze idővel alakul.
- Relatív egyenes, kövektől, gyökerektől, gyövésektől -és lehetőleg sártól- mentes talaj kell hozzá.
A legnagyobb egységélményeim a természetben éjszakázva ponyvamenedéket használva történtek.
Van abban egy mélyebb szintű döntés, amikor úgy határozol, hogy nem szeparálod el magad egy sátor falaival a természettől, nem félsz a sötétbe révedni este, hanem hagyod, hogy egybeolvadj a tájjal.
Jöhet a ponyvázás egy speciális, “földtől elrugaszkodott” válfaja?
Függőágy (hammock)
Függőágyazni is imádok.
Itt is egy ponyva alatt alszol (nyáron persze nem muszáj), de a föld fölött 30-40cm-rel, és nem annyira fixen.
Szerintem az anyaméhben töltött gondtalan időket idézheti fel az emberben, amikor két fa közé kifeszített anyagban, lezseren hintázva térsz nyugovóra.
Legalábbis ilyennek tűnik az Insta képeken, a valóságban -bár tényleg király- azért vannak kihívások.
Előnye:
- Nem kell a földön lenned, ahogy a cuccaidnak sem, ami sáros, havas időben megspórol egy csomó takarítást és alulról egy nagyobb eső sem mos el.
- Olyan élmény, amit más menedék típus nem ad.
- Biztonságosabb, komfortosabb érzés, hogy nem a földön vagy (főleg a földön ponyvázáshoz képest).
- Az egyenetlen, köves talaj sem probléma.
- A napközbeni henyélés is viszonlag kényelmesen megoldható (ha felhajtod a ponyvát, ki is látsz.)
- Anélkül építheted fel és bonthatod le, hogy bármilyen cuccod a talajt érintené.
Hátránya:
- Télre szinte ugyanannyi felszerelést igényel, mint a sátorozás, mégis kevésbé zárt megoldás
- Ugyanaz igaz rá, mint a földön ponyvázásra: orintáció, ponyvamegoldás nagyon fontos (semmivel nem áztam még be annyiszor, mint függőággyal).
- Kell hozzá két masszív fix pont, amelyek közé a függőágyad kifeszítheted (egy rét közepén, ahol nincs fa, nem fogsz hammockozni).
- Építgetős, legózós megoldás, hiszen a ponyva mellett a függőágyat is (magasság, feszesség, elhelyezkedése) is be kell állítanod.
- Majdnem minden egyes kötél, amelyet az függőágy menedéked építése során felhasználsz, potenciálisan alkalmas arra, hogy bevezesse a vizet és eláztasson, ez tapasztalat. 😀
Jöhetnek a vadkemping Rambók, bushcraft fenegyerekek és outdoor MacGyver-ek kedvenc megoldásai? Mutatom…
Természetes anyagokból magunknak épített átmeneti menedék
“Minden más menedék-megoldás a polgári csökevényesedés outdoor lenyomata.” – mondaná egy fanatizálódott, önjelölt Bear Grylls.
Ez nyilván baromság, az azonban tagadhatatlan, hogy más élmény lehet az éppen kezed ügyébe kerülő, természetes anyagokat használva menedéket építeni és abban aludni.
Ide sorolom mindazon vájt, rakott, fonott, tákolt menedék-alkalmatosságokat, amelyek építéséhez a legnagyobb részt (madzag, kés, balta használata “megengedett”) a természetben, a közeledben elérhető dolgokat használod.
Rengeteg-féle ilyen menedék létezik, amelyek számát az adott terület adottságai és a kreativitásunk szorzata adja.
Éppen ezért előnyök és hátrányok tekintetében általánosítanom szükséges.
Előnye:
- Minimál cuccal, vagy akár mindössze a két kezed használva, a természetben elérhető anyagokból építkezhetsz.
- Ingyen van és “nem használódik el” (ezen a hátrányoknál pontosítok)
- A legtermészetesebb, legdirektebb megközelítése a vadkempingezésnek.
- Minél nagyobb részben a saját erődből készítesz valamit, annál inkább értékeled. Tehát számodra értékesebb lesz egy ilyen menedék, mint egy “megvásárolt”.
Hátránya:
- Tapasztalat, rutin és kreativitás (na meg tökösség) kell hozzá, hogy a legkülönbözőbb lehetőségekből használható menedék épüljön.
- Típustól, elérhető anyagoktól és rendelkezésekre álló eszközök függvényében nagyon időigényes az építése (simán rámehet az egész napod, hogy estére kész legyen).
- Az “itt-ott folyik” és hasonlók szinte természetesek, főleg eleinte.
- Bár te nem fizettél érte a boltban, azért a természet erőforrásaiból használsz. Ezért alapvetés, hogy próbáld minimalizálni a negatív hatásod (elszáradt, kidőlt fákat használj élők helyett stb.).
Alvóhely, fekhely szigetelése éjszakára
Azzal, hogy felhúztuk a sátrat, vagy kifeszítettünk egy ponyvát, még nincs megoldva a komfortos alvás. De még csak a hideg, téli éjszaka túlélése sem. Éjszaka takarék üzemmódra kapcsol a testünk, hogy pihenni, regenerálódni tudjon a tábori nap fáradalmai után.
Ezért a biotermosztátot is lenteb veszi ott belül az öngondoskodás, így az optimális testhőmérsékletünket extra szigeteléssel kell biztosítanunk az alváshoz.
Alvóhely szigetelése alulról
A leghamarabb alulról kezdünk el fázni.
És az alsó szigetelés megoldása a nagyobb kihívás is. Miért?
Azért, mert a hagyományos szigetelőanyagok jelentős része összenyomódik a testünk súlya alatt. Ez pedig a szigetelőképességének a – szinte – teljes elvesztéséhez vezet.
Ezért van az, hogy ha fázik a hátad, vagy a derekad a földön (vagy sátorban) fekve, akkor például egy pehelykabátot magad alá rakva szinte semmit sem segít. A pehely összenyomódik, a pehely közül kinyomódik a levegő, ami a szigetelésért felel és ugyanúgy fázni fog a hátad.
Természetesen van megoldás.
Derékalj
Derékaljakból Temzét (csak hogy azért se Dunát írjak) lehetne rekeszteni.
Rengeteg típus, márka, változat közül választhatsz, ami alapvetően jó. Hiszen így lehetőséged van a célnak és a saját, egyéni igényeidnek megfelelő derékaljat választanod.
És máris segítek a számodra tökéletes derékalj kiválasztásában vadkempingre télen. 😉
Kezdjük a legfontosabb tulajdonsággal, ami a derékalj szigetelőképessége.
Télen a derékalj legfontosabb feladata, hogy elszigeteljen a hideg talajtól, ezáltal segítsen a testhőd jobb megtartásában.
Tehát legelőször a derékalj szigetelőképességére megyünk rá, amit „R értékkel” (mint hőellenállás) szokás jelölni.
2016-ig nem volt egységes mérési módszertan, amellyel ezt a értéket mérték, ezért nehéz volt a derékaljak összehasonlítása és kiválasztása is.
2016-ban azonban az iparági vezető márkák közösen kezdték el kidolgoz az ASTM F3340-18 (vagy röviden ASTM) szabványt, amely 2019-es véglegesítésétől kezdve egységesíti a derékaljak R értékének mérését.
Ezért törekedj olyan derékaljat keresni, amelyen az R érték ASTM szabvány szerint van feltüntetve.
Ha a célunk vadkemping télen, akkor az én ajánlásom, hogy legalább R4, vagy e fölötti derékaljat válassz.
Derékaljak ajánlott R értéke hőmérséklet és évszak függvényében.
A derékalj szigetelőképességét jól lőtted be, akkor onnantól nagy gond már nem lehet.
És mivel ez nem egy „Hogyan válasszunk derékaljat?” írás, a többi szempontot lólépésben fussuk át.
Minél könnyebb a derékalj, annál könnyebb a hátadon „kicipelni” a táborhelyre, cserébe jó eséllyel sérülékenyebb és drágább lesz.
Választhatsz „önfelfújós derékaljat”, amire ugyan rá kell majd fújni, de ~60-70%-ban megszívja magát levegővel. Kicsit kényelmesebb megoldás, cserébe többnyire nehezebbek.
Ami még fontos szempont lehet, az a csomagméret, hiszen el kell férned a hátizsákodban (és hátizsákodon).
Szivacs / polifoam
Ezek az úgynevezett zárt cellás szivacsok, amelyek a gyártásuk során rabul ejtett levegő segítségével szigetelnek.
Van feltekerős és harmonikába hajtogatós verzió is, illetve alumínium fóliaréteggel ellátott változatokat is találsz, amelyek nagyobb hőkomfortot biztosítanak.
Általánosságban elmondható, hogy a polifoam önmagában kevés lesz téli alváshoz. Azonban remekül kiegészítheti a derékaljad. Ez hogyan lehetséges?
Underquilt, underblanket, alpaplan
Ez az alsó szigetelés a függőágyakhoz passzol.
Lényege, hogy a függőágy alá-köré egy szigetelőanyaggal bélelt, speciális (ovális – teknősbékapáncél) alakú „paplant” rögzítünk. Egy kialakul egy légréteg a hammock és az alpaplan között, amely jól szigetel.
Egy ilyen alpaplan kiválthatja és kényelmesebbé teheti a függőágyas alvást.
Egyik hátránya az alpaplanos/underquiltes szigetelésnek, hogy mozgáskor a légréteg kipumpálódhat, így – átmenetileg – hővös lesz alulról.
Épített alsó szigetelés téli kintalváshoz
Ez az épített menedékeknél, vagy ponyva alatt jellemző és kivitelezhető.
Felsorolok néhány verziót, extra részletezés nélkül. Hiszen aki ilyenre adja a fejét, már képben van valamennyire a témával.
Alvóhely szigetelése felülről
A felső szigeteléssel már könnyebb dolgunk lesz. Hiszen itt nem kell kivédenünk a szigetelőréteg testsúlyunkból adódó összepréselődését. Nézzük!
Ruházat
Ha alulról jól vagy szigetelve, felülről akár ruhákkal is megoldhatod a melegen tartásod éjszaka.
Ez többnyire nem optimális megoldás, hiszen a legtöbb ruha nem alvásra tervezett, azért megoldható.
Fontos, hogy a napközbeni, aktív ruha-igényedhez képest, az alváshoz sokkal jobb szigetelés, azaz több/jobban szigetelő ruhára lesz szükséged.
Télire, pláne téli vadkemping és táborozási tapasztalat nélkül ezt a verziót nem ajánlom.
Paplan, takaró, pléd
Pont, mint otthon, csak a természetbe szánva.
Nagyon jó szigetelő megoldásra lesz szükséged, ha e mellett döntesz.
Az apex szintetikus anyaggal, vagy pehellyel töltött változatok mellett a vaskos, gyapjú plédek jöhetnek még szóba.
Télire nem a legjobb megoldás, hiszen nem zár tökéletesen, forgolódáskor „kiszellőzteted” stb.
Ráadásul tömegben (főleg a gyapjú pléd) sem a legjobb alternatívák általában.
Hálózsák
A legismertebb alkotóelem az alvórendszerben a hálózsák.
Fazonok változnak (múmia, téglalap stb.), a töltetekből is több lehetőség áll rendelkezésre (szintetikus, pehely) és funkciókban is van egy-egy extra némelyiknél.
Ami a legfontosabb télen, az itt is a szigetelés.
És itt újabb szabványról kell említést tennem, hogy segíthessek neked téli hálózsákot választani.
2017 óta a hálózsákok szigetelési képességének mértékét ISO szabványban (ISO 23537) rögzített módon kell megjeleníteni (a korábbi EN 13537 helyett).
A hálózsákoknál 3 értéket adnak meg a szabvány szerint:
- Komfort tartomány
Ez az a hőmérséklet-tartomány, ahol egy „átlagos” nő nem fázik és laza izomzattal, kényelmes testtartásban komfortosan érzi magát. - Átmeneti tartomány
Ebben a tartományban egy átlagos férfi „a hideg ellen küzdő helyzetben van (testtartása összegömbölyödött a hálózsákban), de termikus egyensúlyban van és nem didereg. Magyarán itt már meg kell küzdenie az éjszakai hideggel és nem lesz őszinte a mosolya. - Extrém tartomány
Ez a tartomány a vészhelyzetekre vonatkozik. Hiszen itt már folyamatosan küzdeni kell a hideggel (nem a komfortossághoz, a túléléshez!), egészségkárosodás veszélye áll fenn a hipotermia miatt.
Losi 3 a aranyszabálya a hálózsák hőtartományának kiválasztásához:
- A komfort tartományt nézd (férfiként is)
- Lődd a várható hőtartomány aljára (ha a hőmérséklet 0-5C fok között várható, akkor legyen legalább 0C komfortú a hálózsák)
- És legyen 2-3C fok biztonsági tartalékod (az előző példa alapján 0-5C fok körüli várható hőmérsékletre -2C komfortú hálózsákot válassz)
Milyen anyagú legyen a hálózsák?
A hálózsák „váza” kívül legyen strapabíró, lélegző és jó, ha vízlepergető is.
A belső felület legyen puhább, „jó tapintású” anyag (sokat dob a komfortérzeten).
Milyen töltetú legyen a hálózsák?
Téli hálózsákoknál a két fő típus a pehely és a szintetikus.
Pehely hálózsák:
- Általában jobb a hőszigetelés/tömeg arány, mint a szintetikus esetében
- Jobb hőérzet
- Jobban tömöríthető, tehát kisebb helyett foglal
- Viszont érzékeny a nedvességre: ha elázik, vagy csak komolyabb nedvességet kap, akkor drasztikusan veszít a hőszigetelő képességéből és nehezen szárad.
- Érzékeny a tömörítésre (érdemes kiengedve, tehát tömörítés nélkül tárolni)
- Többnyire drágább, mint a szintetikus változatok.
Szintetikus hálózsák:
- Olcsóbb, mint a pehellyel töltött
- Tömörítés hatására hamarabb veszít a hőszigetelő képességéből, ezért ezt is érdemes tömörítés nélkül tárolni és -ha lehetséges- magunkkal vinni is
- Nem érzékeny annyira a nedvességre
- Könnyebben és gyorsabban szárítható
- Viszont gyengébb szigetelő
- A szinetikus szálak idővel törhetnek (ezért kell a tárolózsákba „gyűrni”, nem pedig hajtogatni)
- Nehezebb
- Kevésbé tömöríthető jól (több helyet foglal a pakkban)
Quilt
A „lyukas hálózsák” fura szerzet és nagyon szerethető.
Úgy képzeld el, mint egy hálózsák, amelynek a hátrészéből kivágtak egy darabot a felső 2/3-ából.
El sem kell képzelned, csinltam egy videót az enyémről:
Az alapkoncepció az, hogy mivel testsúlyoddal úgyis összenyomod a hálózsákod azon részét, amin fekszel (ergo ott nem szigetel, meg az egyébként is derékalj dolga), ezért tömeget és helyet spórolunk, ha kivágjuk ezt a részt.
Ha ezt ráadásul úgy tesszük, hogy összehúzható legyen a kivágott rész széle, akkor praktikus és relatív univerzális megoldást kapunk. Ami alatt ráadásul kényelmesebben forgolódhatsz, mint a hálózsákban.
A quiltet használhatod bármelyik menedéktípusnál ugyanúgy, ahogyan a hálózsákot is.
Felöltöztél, tudsz hol és miben aludni. De mit fogsz enni és inni?
Étel és ital téli vadkempinghez
Mit fogsz inni?
Vizet, többnyire.
A víz három okból tökéletes ital:
- Szerencsével a természetben is megtalálható (jó táborhely választásnál nem kell magaddal cipelned)
- Nem csak szomjoltásra, hanem főzésre, mosogatásra, tisztálkodásra stb. is alkalmas lesz.
- Ha megfagy, akkor kiolvasztás után ugyanolyan tökéletes, mint volt (míg az ilyen-olyan „ivókák” nem biztos)
Mennyi vizet vigyél magaddal télen?
Ideális esetben semennyit, majd tisztítasz a patakból.
A jó kérdés az, hogy mennyi vízre van szükséged.
Télen, ha 2-5 napnál nem hosszabb a táborozás, akkor napi 3 liter vízzel számolhatsz úgy, hogy ezt nem főzőcskézed és mosogatod el, hanem legnagyobb részt megiszod.
Ezt ha cipelni kell sok, azonban még akkor is pikk-pakk eltud fogyni, ha nem szakácskodsz, tisztálkodsz, mosogatsz sokat.
F@szagyerekek nyilván rávágják, hogy „pálinkát”.
Nem fogok álszenteskedni, én is fogyasztottam már kint több-kevesebbet a magyar whiskey-ből télen is.
Azt viszont fontos tudnod, hogy éjszaka sokkal fázósabb, és dehidratáltabb is leszelha alkoholt (pláne, ha nagyobb mennyiséget) fogyasztasz.
Mit fogsz enni?
A kaja kérdése mindig izgi.
Ahogy látod, hogy milyen sok vetülete van a táborozásnak (amúgy nekem is dúrva így összeírva), biztosan kezded látni, hogy minden összefügg mindennel.
Tehát az a döntés, hogy mit fogsz enni a téli vadkempingezéseden, egy csomó más eszközt (pl. főzőedény, gázfőző) és erőforrást (pl. víz mennyisége) is befolyásol.
Nézzük a lehetőségeket!
Dehidratált készétel
Egyből a „speckó cuccal” kezdem.
Ezek olyan előre elkészített kaják, amelyekből speciális eljárással eltávolítják a nedvességet.
Így neked mindössze annyi dolgod van, hogy a leírásukban szereplő mennyiségű forró vízzel öntöd fel, és pár perc várakozás után fogyaszhatod is a meleg kajád.
A dehidratált készételek előnye:
- könnyebb, hiszen az ételek tömegének legnagyobb részét a nedvességtartalmuk adja.
Ez az előny azonban azonnal elvész, ha a vizet magaddal kell cipelned. - tovább elállnak, hidegben, melegben (felbontás nélkül évekig)
- viszonylag kis helyet foglalnak (azért vannak „ráhagyósan” csomagoltak is)
- A saját csomagolásukban fogyaszthatod el, ezért nem kell tányér, edény, csak egy villa/kanál.
A dehidratált ételek hátránya:
- víz kell hozzá (ami ha cipelni kell, akkor totál fölösleges dehidratált kaját vinni)
- az ízük erős szórást mutat
Tipp: Az ismert sportáruház csomó dehidratált kajáját kóstoltuk és pontoztuk a párommal, itt és itt az Insta poszt róla. - Drágák. Még a legalapabbak is. (Kivéve, ha magadnak dehidratálsz kaját.)
Dehidratáltan fogyasztható étel
Tipikusan ilyen sokunk nagy kedvence, a beef jerkey, a szárított marhahús.
Finom, tápláló és drága.
Cserébe snack-ként is rágvsálhatod bármikor, semmilyen más teendőd nincs vele, mint megenni.
Készétel
A mama töltött káposztája, vagy valami hasonló.
Készétel előnye:
- Finomat és tartalmasat fogsz enni.
- Nem kell főzőcskézned, csak megmelegíted és kész.
Készétel hártánya:
- Nedvességtartalma miatt nehezebb, mint a szárazételek, vagy a dehidratált kaja.
- Valamiben (edény) és valamin (tűz) ki kell melegítened.
- Vagy megeszed, vagy kell plussz edény (egy, amiben tárolod, egy, amiben a porciót melegíted).
Valahol a készételek és a szárazkaják határán billegnek a szalámik és kolbászok.
Éppen ezért egész jó alternatívát képeznek, ha mindenevő vagy:
- könnyű porciózni és szállítani
- nem igényel melegítést
- a zsírtartalma miatt kiváló téli kaja
- relatív könnyű és kis helyre csomagolható
Konzerv
A konzervkaja is kész kaja, mégis külön kategóriát érdemel. Miért?
Azért, mert egyetlen nagy előnye a készételekhez képest, hogy nem romlandó.
Ez az előny pár napos téli táborozás során nem releváns túlzottan.
Cserébe a tömegét növeli maga a konzervdoboz, ami ráadásul nem eltüzelhető (tehát viheted majd haza).
A másik, halovány előny, hogy dobozában is melegíthető, még ha az egészségre gyakorolt hatása kérdéses is.
MRE, katonai ételcsomag
Ha jót lősz magadnak valahol (a francia katonai ételcsomagra sokan esküsznek, én is szerettem), akkor közepesen drágán egész jó kaját lesz.
Van benne minden, ami csak kellhet (az én katonai MRE csomagomban még összehajtogatható lemez ESBIT kályha is volt belevaló kockával).
Télire a viszonylag kis méret és tömeg mellett a magas kalóriatartalom miatt is jó lehet.
Nem kapni minden sarkon, ezért erről ennyi talán elég is.
Szárazétel
Nagyon előnyös, ha kevés felszerelést akarsz vinni és pláne akkor, ha rendelkezésre áll víz.
Tömegben a dehidratált ételek szintjén leszel, csomagolt méretben még azok alatt is. Árban pedig verhetetlen.
Mik ezek?
Quinoa, rizs, bulgur, hajdina, lecsék, kuszkusz, egyéb tészták stb.
Ezek önmagukban is táplálóak (nem egyformán, nézz utána és próbáld ki otthon), és könnyen felturbózhatók (kolbász, tojás, akármi).
Sütni, főzni fogsz
A szárazételtől eltérően itt a komplett, klasszikus kajákra gondolok. Vagy másként: készétel, amit a táborhelyen készítesz el.
Nyilván ehhez kell a legtöbb felszerelés és nyersanyag.
Illetve annyira az elkészítendő kajától függ a méret, tömeg, eszközigény, hogy részletezni lehetetlen, mert nagyon rajtad áll.
Kezdőként ne ezzel indulj.
Egyéb kaják, nasik és rágcsák vadkempingezéshez télen
Röviden: vigyél!
A táborhoz nagyobb cuccal bandukolva, pláne hidegben több energiát fogyasztasz, mint az otthoni klímában.
Ezt az energiát a magaddal vitt élelmiszerekből kell pótolnod.
Reggel is jól tud jönni, ha még a meleg vackodon belül tudsz egy kis mogyorót, pisztáciát, vagy akár csokit majszolni az éhséged csillapítandó.
Konyhai eszközök, főző felszerelés
Simán ellehetsz kint bármilyen könyhai eszköz nélkül is.
Viszel egy kis kolbászt, kenyeret, szalonnát papírba csomagolva és meg is vagy. Vagy ennek vegán változatát.
Ha azonban már meleg kajára vágysz, akkor jönnek az eszközök, növekszik a hátadon transzportálandó terhelés és bnyolódik a helyzet. Egyszerűsítsük le!
Csak hogy a szélsőségeket nézzük, az konyhai szetted az egyik legpuritánabb és a legpakolósabb verzió is lehet az igényeid és a felszerelésed függvényében.
A minimál szett (~400g, vagy kevesebb az egész):
- kis kemping gázpalack
- pici gázfőző fej
- kicsi (500-750ml) edény
- kanál
Ilyenben simán megfőzöl akár két személyre egy kis quinoát, mellé egy kevés szalonnával és kolbásszal.
A maxi szett pedig amit elbírsz:
- szoktam vinni kovácsoltva serpenyőt (önmagában ~1,5kg, de a steak gasztronómiai értékét nagyban növeli)
- szoktam vinni vágódeszkát (vékony, könnyű, műanyag, de akkor is)
- vittem már zománcozott tányérokat (szintén steak miatt)
- nemrég kenyeret is sütöttem kint, ahhoz kell egy keverőedény és
kellnem árt egy sütőedény is (én megoldottam a kettőt egyben)
Itt meg amit akarsz.
Nyilván bográcsot is kiráncigálhatod, de a realitás és a teherbírásod határán belül maradva érdemes gondolkodnod.
Gázfőző
Ha tábortűzön fogsz főzni és/vagy vizet melegíteni, akkor nem kell gázfőző.
Főleg kezdőknek és főleg télen azért mégis ajánlott.
Mert ha a téli természetbe látogatsz, akkor jó eséllyel nem csontszáraz, tüzelőnek előkészített farakás vár majd.
És hiába tűnik pofonegyszerűnek a nedves fa begyújtása a YouTube videókban, a valóságban ezek mögött vagy sok-sok próbálkozás és kudarc általi tapasztalat, vagy benzin áll. 😀
Szóval a gázfőző két elemből épül fel.
Kemping gázpalack
Ha óvatosan használod (pl. csak vizet forralsz a dehidratált kajádhoz), akkor egymagadnak egy 100 grammos palack is elég lesz 2-3 napra.
Masszívabb használat mellett válassz nagyobb (230g-os) palackot.
Fontos: Téli tábori konyhához lehetőleg téli gázpalackot vigyél magaddal.
A normál körülmények közé tervezett palackok a bennük található gázkeverék miatt nehezen gyulladnak be és alacsony hatékonysággal (gyorsan fogynak, cserébe alig melegítenek) üzemelnek.
Gázégő fej
Ezt fogod a palackra szerelni.
Ez osztja el a gázt, ezzel tudod szabáolyozni a fűtőhatást is, ahogyan egy háztartási gáztűzhely esetén is.
Sok verzió van méretben, tömegben, árban is.
Válassz annak megfelelően, hogy mire akarod használni.
Ha csak szárazételes kajákat készítesz többnyire kicsit (max. 1 literes) edényben, akkor a legkisebb, legkönnyeb gázégő fejet vedd. És teljesen jók azok a típusok, amelyek a palack tetetére kell csavarni*.
Ha nagyobb edényekkel akarsz zsonglőrködni a gázon, akkor a fix (nem összecsukható, ezáltal masszívabb), nagyobb átmérőjű és nem a palackra, hanem a talajra helyezhető gázégőfejet válassz.
Ez egy csővel csatlakozik a palackhoz, míg kis támasztólábakkal stabilan áll a földön/asztalon. Így nagyobb és – főleg kajával megpakolva – nehezebb edényekkel sem lesz instabil.
Megfontolandó téli tábori konyha kiegészítő a szélfogó is a gázpalackhoz.
Ha nehezen oldható meg a szélvédett hely a főzésnél, akkor jó szolgálatot tehet.
Edény(ek)
Az edények kérdését fentebb már érintettük.
Most nézzük azt, ami eddig edények terén még kimaradt.
Milyen anyagból legyen az edény?
Én is útálom ezt a választ, de attól függ.
A legkönnyebbek és egyben legdrágábbak a titániumból készült edények.
Két előnyük van: könnyűek és „mindenállók”. Nem korrodálódnak, direkt tűzbe is rakhatod stb.
Hátránya, hogy vékony falú és jő hővezető képességű (ez még előny eddig), ami miatt rosszul teríti a hőt, így könnyű benne leégítni a cuccokat.
Éppen ezért odafigyelve és víz forralására, max. főzésre használható.
Szintén könnyűek és elterjedtek az alumínium edények.
Az alumínium nem az egészség barátja.
Azonban ésszel használva (nem folyamatosan „lemaratva” az oxid réteget savas ételekkel és mosogatószerrel), lehetőleg jó felületkezeléssel ellátott darabokat beszerezve teljesen jó kiegészítők.
Én is használok egyet évek óta és imádom.
Rozsdamentes acélból is készülhet edény.
Ez az oldschool megoldás és anyag az edényeknél.
A tömegén kívül (hiszen nehezebbek) ugyanazon előnyei vannak, mint a titánium edényeknek.
Evőeszköz
Ugyanazon anyagok evőeszközöknél is elérhetők, mint az edényeknél.
Itt a jolly joker egyértelműen a titánium, már ha az ár nem számít.
Utána – új anyagként – következik a műanyag ami olcsó, és amire sokan esküsznek (nálam törtek a zsákban a márkásabb típusok is).
Persze használhatsz fát is, ha autentikusabb evőszközre vágysz, vagy rozsdamentes acélt, ha a legmasszívabb (és egyben legnehezebb) tábori evőeszköz díjra pályázol.
Elektronikai eszközök vadkempingezéshez télen
„Modern életvitelünk mellett…boomer!”
Szóval el lehet vonulni a természet lágy ölére szinte zéró kütyüvel is.
Mégis sokkal komfortosabb, ha a szükséges elektronikát magunnkal visszük még akkor is, ha dikitális detoxra vágyunk.
Kezdem azzal, ami kvázi kötelező és haladunk a „jó, ha van”-on át a kényelmi extrákig.
Tábori világítás
Este is fogsz valamennyit molyolni a táborhelyen még akkor is, ha nem tervezed. Kis dolog, nagy dolog, menedék igazítás szüksége stb. sötétben is érhet.
Ilyenkor vaksötétben egészésgre ártalmas lődörögni a vadonban, világítani kell.
Az alap világítóeszköz a fejlámpa.
A legkényelmesebb, és minden lehetséges szempontból a legjobb megoldás.
Szabad marad a kezed, arra világít, amerre nézel és a még a nagyobbacska darabok is megállnak ~150gramm körül tömegben.
A fejlámpa alap, kötelező.
A zseblámpa jól jöhet.
Egyrészt tartalék megoldásnak (ami megpusztulhat, az időnként meg is pusztul).
Másrészt akkor is kapóra jön, ha nincs tűz, vagy táborozó partner veled és ott kell hagynod valami miatt a már felépített táborhelyed a sötétben.
Kis tapasztalattal már nem jellemző, de kezdőként nem is olyan egyértelmű a tájékozódás a sötét erdőben.
Ilyenkor egy plusz fényforrást beüzelemve a táborhelyeden, könnyebben vissza fogsz találni.
A fejlámpa mellett a zseblámpa opcionális. Mégis azt mondom, hogy egy tartalék fényforrás nem árt, ha van nálad.
Fontos: a mobil nem világítóeszköz. Ha minden kötél, meg fejlámapánt szakad, akkor lehet az, de ne tervezz vele világítóeszközként.
Viharlámpa
A kakukktojás, hiszen nem elektronikai eszköz, de a világítás miatt idekívánkozott.
Ha vágysz a hagyományos életérzésre, akkor a petróleum (vihar)lámpával is operálhatsz. Abszolút nem hatékony, nagy helyet foglal, forró (sátrat, ponyvát lazán kiéget), olajat kell vinned hozzá stb.
Nem helyettesíti sem a fejlámpát, sem a zseblámpát.
De én is használok időnként, mert imádom a fényét. 🙂
Mini zseblámpa
A trigonomániám megtestesülése a mini zseblámpa: szeretem, ha minden feladatra van három eszközöm. Egy fő, egy tartalék, egy vész (ha tartalék megoldás is használhatatlan).
Amit én használok a célra, az kisebb, mint egy átlagos ajakír és alig nagyobb, mint egy AAA elem. Szökőévente egyszer használom (talán), de frissen töltött akkuval tartom, hogy ha kell ott legyen.
Kommunikáció
A „Cool vagy Mari!” is működik (többnyire csak ha Marinak hívják a másik felet), de én most nagyobb távolságra történő kommunikációra gondoltam.
Ha éppen azért mész vadkempingezni télen, hogy a lehető legkevesebb emberrel kelljen kommunikálnod, akkor is szükség lehet egy olyan eszközre, amellyel segítséget hívhatsz magadnak, vagy másnak.
Más esetben meg alap, hogy tudj mivel kommunikálni.
Alap a mobil, nyilván.
Viszont nézz utána, hogy az tervezett táborhelyeden és közvetlen környékén van-e lefedettsége a szolgáltatódnak.
Ha nem járod sokat a természetet, akkor furán hangozhat, de még Közép-Magyarországon is vannak olyan területek, ahol zéró a mobil lefedettség.
Navigáció
Oda kell találnod a táborhelyre, vissza kell találnod a kiindulási pontra és ha beüt valami „gebasz”, akkor is el kell tudnod helyezni magad térben.
Ehhez navigálnod kell.
Ha ismered a helyet, és/vagy nagyon egyszerű az útvonla (pl. ugyanaz a sűrűn felfestett túristajelzés visz végig kanyarok, fordulók stb. nélkül), akkor azért nem kell hozzá komoly felszerelés, hogy eligazodj.
Minden más esetben elsődleges a GPS, legyen az külön eszköz, vagy a mobilodra telepített app.
Kell még valamit írnom erről? Nem hiszem.
A klasszikus és áram nélkül használható eszközök hívei iránytűt/tájolót és térképet is használhatnak.
Bár kétségtelenül jól jöhetnek ezek az eszközök, jóval komolyabb előképzettséget és nagyságrendekkel több energiát (jellegzetes pontok keresése fedett környezetben stb.) igényel.
Egy tartalék mini (de valóban használható, folyadékkal töltött) iránytű mindig van nálam.
Hiszen ha tudom, hogy nagyjából merre vagyok és ránéztem még otthon a térképre, akkor akár elég lehet csak az égtájat belőnöm, hogy eljussak egy közeli településre.
Fotózás/videózás
Ha profi(bb) fotós vagy, nyilván kened-vágod a témát.
Ha mobilon szoktál fotózni, ahhoz meg nem kell nagy varázslat.
Ez a pont csak a rend kedvéért szerepel itt.
Töltés
Az elektronikai eszközöket értelemszerűen otthon 100%-ra töltöd, a telefonod még az utolsó pillanatban is táplálod az autóban is.
Tehát mindent megteszel, hogy a nálad lévő eszközök -töltöttségüknél fogva- használhatók is legyenek.
Azonban a kintléted hosszától és az eszközeid függvényében szükség lehet rá, hogy kint, a téli kempingezésed során is töltsd egy-egy elektronikai eszközöd.
Erre a célra több megoldás is létezik, most a két leggyakoribb és legelérhetőbbet mutatom.
Power bank
A power bankek hordozható akkumulátorok, amelyekről az akkus eszközeinket tölthetjük.
A márkákon, designon és speciális funkciókon most nem időznénk el, mert a legfontosabb a power bank-ek kapacitása.
Leegyszerűsítve ez mutatja meg számodra, hogy mennyi energiát tud az adott power bank tárolni.
Mindig kérdés, hogy „Milyen power bank-et vegyek túrázáshoz?”, „Milyen power bank-et vegyek vadkempingezéshez?” stb.
Ez nyilvánvalóan attól függ leginkább, hogy mennyi és milyen eszközt, mennyi ideig (kintléted hossza), milyen használat mellett kell táplálnod.
Ha jobb, jó állapotú akkuval szerelt eszközöket használsz, ezekre figyelsz (ne világítson a fejlámpa nappa, kikapcsolod a mobilon a fölösleges szolgáltatásokat és nem Netflixezel orrba-szájba odakint stb.), akkor alap eszközöket feltételezve (mobil, fejlámpa):
- 1 éjszakára nem kell power bank, az eszközeid saját akkuja ki kell, hogy bírja
- 2 éjszakára még nem kell power bank, de biztonság kedvéért egy 3-5.000mAh kapacitásút már vihetsz
- 3 éjszakára már mindenképpen érdemes egy 5.000mAh körüli kapacitású power bank-et vinned.
- 4-6 éjszakára 10.000mAh-s power bank dukál
- Aki hosszabb távra megy, már nem kezdő, tudja, hogy milyet vigyen. 🙂
Napelem
Jó ötletnek tűnik megújuló, „örökélet” tartó energiával megoldani az eszközeid töltését a természetben.
Erre szolgál a napelem.
Én mégsem ajánlom napelem használatát téli vadkempingezéshez. Miért?
Mélyebb elmerülés nélkül a témában: mert télen kevés lesz az a napenergia (a napsütés) ahhoz, hogy eléggé mobil méretű napelemmel az eszközeid tölteni tudd.
Sokkal olcsóbb, könnyebb és egyszerűbb megoldás lesz egy megfelelő méretű power bank.
3 ökölszabály az elektronikai eszközökkel kapcsolatban
- Minden elektronikai eszközt indulás előtti napokban (!) ellenőrizz otthon, hogy működik-e.
- Minden elektronikai eszközt az indulás előtti napon 100%-ra tölts fel.
- Minden elektronikai eszközt ellenőrizz elcsomagolás előtt, hogy megvan-e minden tartozéka, amire kint a működéséhez szükséged lesz.
- Minden elektronikai eszközt úgy csomagolj el, hogy nedvességtől (eső, hó, pára) védve legyenek és szárazon maradjanak.
Higiéniai eszközök téli vadkempingezéshez
Papírzsebkendő
Univerzális, majdnem mindenre is jó megoldás a „pzs”.
Nem csak a szokásos orr- és kéztörlésre használatos a természetben, hanem a mosogatás során is hasznos.
Tipp #1: vigyél belőle kétszer annyit, mint elsőre tervezted. 😉
Tipp #2: Ne egy helyen tárold az összes papírzsebkendőt. Legyen a zsebeidben néhány, a nagyobb adagot tartsd vízhatlan („hóhatlan”) helyen a hátizsákodban.
Így ha a nálad lévő el is ázik, a többi száraz marad.
Tipp #3: Főleg a táborhelyre és onnan visszafelé túrázás alatt könnyen megizzadsz. A zsebedben lévő papírzsebkendő is simán elázhat az izzadtságtól.
Ezért a környezetkímélőbb, nagyobb kiszerelésű papírzsebkendő legyen a hátizsákban és táborhelyre tartogatva.
A túra során a zsebedben inkább kisebb kiszerelésű (10db-os), külön zacskózottat vigyél, az nem fog elázni.
WC papír
Ha menni kell, hát menni kell…akkor is, ha a havas tájon vadkempingezel télen.
Van, aki boldogan elvan a „nagy dologra” is papírzsebkendővel, én azonban szeretek külön wc papírt vinni.
Már csak azért is, mert ha a „kétszer annyi” papírzsepi is elfogyna, még mindig van egy kis tartalk törlőpapír, wc papír formában.
Tipp #1: Nincs szükséged egy egész wc papírra, ezért tekerj le annyit, amennyire várhatóan szükség lesz a táborozás alatt. Majd ehhez tekerj még feleannyit, hogy legyen tartalék.
Tipp #2: Téli vadkemping környezetben nincs szükséged a wc papír belső gurigájára. Válaszd le óvatosan a papírtekercsről és szedd ki. Így sokkal kisebb helyet foglal a wc papír és kicsivel könnyebb is lesz.
Fogkefe, fogkrém
Egy fogkefe és minimál (kis kiszerelésű, vagy saját magadnak külön csomagolt) méretű fogkrém és meg is vagy. Plusz ha fogselymes vagy, akkor abból is tekerj le annyit, amennyi várhatóan kell majd.
Egyikből se vigyél magaddal teljes, nagy kiszerelést.
Nekem pakolási okokból (a „fürdőszoba tárolótatyóm” pici) a fogkefe vége is le van vágva.
Kézfertőtlenítő
Úri huncutságnak tűnhet, de időnként jól jön.
Nem látom értelmét a folyamatos kézfertőtlenítésnek a természetben.
De jól jöhet egy sérülés ellátásánál, „kis és nagy dolgaid” végeztével, hogy alaposabban megtísztíthatod vele a kezed.
Illetve a legtöbb kézfertőtlenítő alkoholos, ezáltal a tűz begyújtásában is segíthet, ha minden más lehetőség elvérzett.
Mosó és mosogatószer
Környezetkárosító mosószert a természetben nem viszünk. Ez az alap.
Szerencsére vannak már olyan mosószerek, amelyek nem csak, hogy teljesen környezetbarát anyagokból készülnek, hanem mosásra és mosogatásra is alkalmasak.
Idővel és rutinnal az ember eltudja kerülni a használatát, de egy aprócska, külön kimért mennyiséget mindig viszek magammal.
Ajakír
Télen sokkal könnyebben kiszárad a szád a szeles, hidegebb időben. Erre közismert megoldás az ajakír.
De nem csak erre használhatod.
Ha nem viszel magaddal más bőrápolót, akkor más testrészre is kenhetsz belőle az ujjaddal. (A homlokod pl. garantáltan irritált lesz a folyamatos sapka és fejlámpa használattól.)
Ez a legminimálabb, kvázi kötelező bőrápoló kintre.
Egyéb bőrápoló kenőcsök
Kidörzsölődik a homlokod (szinte garantáltan), kidörzsölődhet a combod stb. Ezért egy job bőrápoló jól tud jönni.
Túlzásba ezt sem kell vinni (nem kell ezer féle, elég egy és nem is kell egy fél literes tubusnyi).
Elsősegély szett
Piszok fontos, kötelező eleme a téli vadkemping felszerelésednek.
Ha nem vagy egészségügyben jártas, akkor a javaslatom első körben egy kicsi, kompakt elsősegély csomag beszerzése.
A megfelelő hátizsák téli vadkempingezéshez
Most, hogy összeállt a felszerelés, bele kéne pakolni valamibe.
Milyen legyen téli vadkempingező zsákod?
Nyilván függ a felszereléstől, amit fentebb összeválogattál.
Általánosítva azért mégis tudunk paraméterezni, milyen hátizsákot válassz, ha a célod a vadkemping télen:
- Legyen legalább 50, inkább 70 literes.
Ez nem jelenti azt, hogy tele kell rámolnod (úgyis tele fogod eleinte) és dög nehéz kell legyen. Viszont a téli vadkemping eszközei sok helyet foglalnak (a hálózsákok pufik stb.). - Legyen vízlepergető, vagy legyen hozzá esővédő, vagy bele „liner” (belső, vízálló zsák, akár erős kukás zsák)
- Tudja lekezelni azt a terhelést, amivel megtöltöd (ezt sajnos ritkán tüntetik fel, de fontos infó, hogy mennyi a hátizsák ajánlott maximális terhelhetősége)
- Legyen jól, vastagon párnázott derék és vállpántja.
- Legyen méretben a testi adottságaidnak megfelelő:
Hölgyek a nőknek szánt zsákok közül válogassanak, a hátméret is legyen a testmagasságodhoz passzoló, vagy állítható. Ha van rá mód, próbáld fel üzletben is a zsákot próbasúllyal. - Ha nem férne el belül minden, legyen rá kívülről is rögzítíthető (pl. sátor, vagy hasonló, esőre nem érzékeny felszerelés).
Kiegészítők a téli vadkemping hátizsákodhoz
Liner, belső zsák, dry bag
Ez egy vékony, vízálló „zsák”, amelynek célja védeni a hátizsákod az elhasználódástól és – leginkább – védeni a felszerelésed a nedvességtől.
A legtöbb zsák nem vízálló, hanem – jobb esetben – vízlepergető.
Ez azt jelenti, hogy hosszan tartó nedvesség hatására (vagy pl. vízbe mártva/ejtve) beázhat.
Hogy ez a belső zsák egy erre a célra gyártott, márkás és drága dry bag, vagy egy vastag kukás/sittes zsák, az a pénztárcád és egyéb preferenciáid függvénye.
Kajás zsák
Nyilván a kajádat becsomagolva, a hátizsákodba teszed.
Éjszakára azonban még amellett is érdemes külön rakni és az alvóhelyedtől távolabb egy magasabb pontra (pl. fára) fellógatni, hogy Magyarországon nincs túl sok medve.
Mert van viszont róka, ami rágta már ki kajás zsákunk, vitte már el kotyogósunkat (nem vicc, de szerencsére meglett) és más állatok is érdeklődhetnek a kajánk iránt.
Ezért egy – szintén vízálló – kajás zsák jó, ha van nálad.
Ez is lehet dry bag, vagy mjól zárható, strapabíró műanyag zacskó.
Vagy ha nem férsz el a hátizsákodban, akkor egy könnyű, vízálló hátizsák, amit nem a hátadra, hanem a mellkasodra veszel fel a téli táborhelyre tartva.
Egyéb eszközök
Kés
Ételfelfolgozástól kezdve – típustól függően – akár a tüzelőfa előállításáig minden használni lehet.
A késfétisem miatt én egyébként is inkább többet viszek magammal, mint kevesebbet.
Azt mondják nem kötelező eszköz, szerintem az.
Balta
Ha a menedéket természetes (fa)anyagokból építed, jó szolgálatot tehet.
És persze töredék energia a fafeldolgoás tűzhöz, és egyszerűbb állványokhoz (tűz fölé stb.) is.
Tömege miatt (bár vannak egész kicsik és könnyűek is) fontold meg, hogy viszel-e magaddal.
Fűrész
A fűrész is a fafeldolgozásnál lesz hasznos és fontosabb, mint a balta.
Alkarnál vastagabb fákat is percek alatt szabsz le hasogatható darabokra pl. egy ilyen apró, összecsukható kempingfűrésszel is.
Összegzés és baráti tanácsok a téli vadkempingezésedhez
Arra ösztönözlek, hogy menj ki a természetbe télen is, aludni is.
A vadkemping télen is a természet ezernyi csodájával fog megajándékozni.
És azzal a drága árucikkel, amit úgy hívunk: nyugalom.
Persze lesznek kihívások időnként, főleg az elején.
Ezekre ezzel a folyamatosan bővülő írással törekedtelek felkészíteni.
Légy alázatos a természettel és nyomás téli vadkempingezni.
Gyakori kérdések téli vadkempingezésről
Miben aludjak téli táborozáskor?
Hogy milyen ruha legyen rajtad éjszaka a téli vadkempingen, az függ a menedékhely típusától (lásd fentebb) is. Hálózsákban, vagy quiltben alvás során két verzió van nagy általánosságban:
- Vagy abban a ruhában alszol, amiben egész nap vagy.
Ez egy kényelmes megoldás és leginkább hammockban alváskor, vagy akkor hasznos, ha nagyon hideg van és nem akar vetkőzni-öltözni este és reggel. - A másik, jól bevált ruházat az éjszakai kintalváshoz az alsó réteg, az aláöltöző.
Lefekvés előtt leveszed a felső és középső rétegeket és máris huppanhatsz a téli hálózsákodba, hammockodba.
Hogyan kakiljak az erdőben, vadkempingezéskor?
Meglepően gyakori kérdés, ezért is került be a listába.
A megoldás egyszerű:
- áss egy kis nyílást (lyukat) a talajban/havarban/hóban
- helyezd el a biológiai csomagod tettleg ebben a nyílásban
- alaposan temesd be papírzsebkendőstül, wc papírostól.
Kéréseim hozzád:
Ha szerinted bármi kimaradt, kérdésed van, vagy csak megköszönnéd ebbe az anyagba rakott munkám, akkor írj hozzászólást bátran.
Oszd meg szeretettel Facebook-on is, mert a legtöbb kapcsolódó csoportban folyamatosan kérdeznek olyan dolgokat, amire átfogó, tartalmas válasz ez az írás.
Iratkozz fel a Losi Outdoor leveleire! Ritkán írok, bármikor leiratkozhatsz, és látod, hogy törekszem értékes gondolatokkal hozzájárulni az outdoor tevékenységeidhez.
Kövess be Instán és iratkozz fel a YouTube csatornámra is.
„A kölcsönösség jegyében”: Facebook: Vadkemping csoport
Szóljak amikor új tartalom érkezik?
Iratkozz fel az ingyenes Losi Outdoor értesítőre!
